Váci SzC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola

2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám utca 1-3 OM: 203065

Üdvözöljük iskolánk weboldalán!

miszki banner 2

Névadónk

Névadónk, Madách Imre

Madách Imre Alsó-Sztregován született 1823. jan. 21.-án. Drámaíró, költő , ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező munkatársa.

Madách Imre a 13. századig tudta visszavezetni családját. Közvetlen ősét a II. András király 727px-Madách szülei 1897-49

korában élt Raduntól eredezteti. Családja a 13. században kapott nemességet, ősei ez osztály felső rétegéhez tartoztak. Közéjük tartozott Madách Gáspár költő; Madách Gáspár ügyvéd (Madách Imre nagyapja), a Martinovics per vádlottjainak védője. Madách Imre apja vezető szerepet töltött be Nógrád megye közéletében.

Szülei Madách Imre császári és királyi kamarás , földbirtokos és Majthényi Anna. Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők (Kovács József és Osztermann Ernő) vezetésével. A családi körön kívül alig volt társasága s ez okozta azt, hogy kedélye mindvégig zárkózott maradt. Félénk, magányos, törékeny alkat volt, élete végéig sokat betegeskedett.

1834-től korán megözvegyült anyja egyedül nevelte gyermekeit.

Tanulmányait magánúton végezte, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le.

A hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, filozófiát majd a harmadiktól jogot hallgatott.

Megismerte a reformkor kiválóságait, barátságot kötött Lónyay Menyhérttel. Beleszeretett húgába Lónyay Etelkába, aki első verseinek ihletője, múzsája lett. Ebben az időben jelentek meg első versei a Honművészben .

Figyelemmel kísérte a folyóiratokat, a kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta. Megújuló betegségeinek ellenére diáktársaival együtt kéziratos lapot a Mixturát szerkesztett, úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította.

Aktív résztvevője volt az egyetemi diákéletnek.

1842-ben ügyvédi vizsgát tett, 1843. január 9-én iktatták be a Nógrád megyei ügyvédeksorába majdmegyei másodjegyző lett, ekkor kezdődött barátsága Szontagh Pállal. Hivatalában azonnal feltűnt korrekt fogalmazásával és a gyűléseken előadásának tartalmasságával.1843-ban betegsége miatt lemondott tisztségéről.

1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet.

A szabadságharcban megyei főbiztosként segítette a hadsereg élelmezését. Betegsége miatt nem vehetett részt a szabadságharcban, de a Madách család 48-49-es sorsa sűrítetten foglalja össze azt a tragédiát, mely a szabadságharc hazafias nemességére rászakadt.1849-ben nénjét honvédtiszt férjével román parasztfelkelők megölték. 1852-53-ban Kossuth titkárának, Rimóczy Jánosnak rejtegetése miatt Madách Imre börtönben, majd rendőri felügyelet alatt élt Pesten.

1854-től, válása után anyjával és gyermekeivel Sztregovára húzódott vissza, irodalommal foglalkozott.

1861-ben visszatért a megyei közéletbe. Nógrád megye törvényszéki táblabírái közé választották, valamint a Nógrád megye új közigazgatási rendszerének kidolgozására megalakított bizottságnak, illetve a megyei költségvetést kidolgozó választmánynak is tagja lett. Madách segédkezett a Nógrád megye népeihez intézett felhívás megszövegezésében, amely többek között a teljes jogegyenlőséget, a robot, a dézsma és a papi tized eltörlését, a községek önkéntes újraszervezését, az egyenlő közteherviselést hirdette. Márciustól országgyűlési képviselő lett.

1862-ben Az ember tragédiája sikere után beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-tól az MTA tagja volt. - Írói pályáját versekkel kezdte (Lantvirágok,1840), későbbi költeményei, bár ciklusokba és kötetbe szerkesztette őket, csak halála után jelentek meg.

Igazán jelentős művei 1859 és 1861 között keletkeztek. A civilizátor (1859) "komédia Aristophanes modorában", időszerű visszavágás Bach miniszter Blickjére, akárcsak Széchenyi Rückblickje. Antik mintaképére emlékeztetően leplezte le az önkényuralom korszakának demagógiáját és módszereit, de a nemzeti önkritika sem hiányzik belőle, főleg a meghátráló passzivitást bírálta.

Madách Imre Az ember tragédiáját 1859. febr. 7.-1860. márc. 20. között írta, és Arany János - főleg nyelvi és verselési - javításait figyelembe véve jelentette meg (1861). A végső változata a második kiadás (1863). Műfaji mintát Madách Imre a drámai vagy epikai formában írott "emberiségpoémákban" talál, ötvözve a fausti típusú drámai költemény és az egész emberi történelmet áttekintő "poéme d'humanité" hagyományait, melyeknek gyökerei visszanyúlnak az antik mítoszba, a bibliába és a keresztény középkor irodalmába.

A közvetlen műfaji előzmények közé tartoznak Milton, Goethe, Byron és Shelley emberiségkölteményei. A filozófusok közül a görög, keresztény, a klasszikus német filozófia és a Madách Imrével kortárs mechanikus materialista és korai pozitivista irányok képviselőinek nézetei kapnak a többinél nagyobb hangsúlyt. A hazai romantikus liberalizmus válsága és az 1850-60-as évek fordulójának bel- és külpolitikai reményei éppúgy belejátszottak a mű születésébe, mint a világtörténelmi olvasmányok és a házasságban szerzett és elméletté általánosított tapasztalatok.

Madách Imre utolsó nagyobb befejezett műve, a Mózes (1860), az akadémiai Károlyi pályázaton nem nyert díjat. A biblikus példázatban Madách Imre ezúttal is a szabadságharc bukását követő idők kérdéseire keresett választ, valamint a férfi és a nő, a nagy ember és a tömeg, a nagyszerű terv és a silányabb megvalósulás ellentétét vizsgálta.

1864. október 4-én Szontagh Pálnak diktálta le végrendeletét, másnap október 5-én hajnali 1 és 2 óra között hunyt el Alsósztregován, szívelégtelenségben .

Örök nyugalomra október 7-án helyezték, szülőhelyén a Madách-nemzetség sírboltjába. Síremléke az alsósztregovai kastély parkjában áll.

Főbb művei:

Lantvirágok (1840)

Mária királynő (1840–1855)

Férfi és nő (1843)

Csák végnapjai (1843–1861)

Vadrózsák (1844)

Az ember tragédiája (1859–1860)

A civilizátor (1859)

Mózes (1860–1861)

Tündérálom (töredék) (1864)

Forrás: